A fiam iskolájában ma speciális órát tartottak. Fura dolgokat mondott a fiam az állítólagos "pszicho-mókusról", aki a mélylélektani búvárkodásról tartott előadást, külön kiemelve a helyes életmódot. Szerinte csak akkor érzik a gyermekek, hogy kicsúfolják (külső hibák miatt) a társaik, ha nem fogadják el önmagukat, és ezáltal úgymond kilógva a sorból, provokációs felületet nyújtanak a többségnek. Egy másik gondolata is érdekes volt számomra, miszerint az áldozat rossz kisugárzása miatt kerül olyan kellemetlen helyzetbe, hogy megtámadják. A kedvencem: a támadó szeretethiányban szenved....Tessék, már mozizva látom magam előtt, hogy a támadónak homlokpuszit adok.:-)) Lehet hogy döbbenten elfutna. Olyan támadást vélne felfedezni a gesztusban, amivel nem tudna mit kezdeni.:-)) És itt következett a "pszicho-mókus" túllövése a célon: szorgalmazta az egyformaságot, az egységet...Hm. Érdekes hozzáállás. Hol marad az egyéniség? A diktatúra szele csapott meg. Szerintem a nagy kamaszokat is. Szünetben alkalmuk volt megbeszélni az elhangzottakat, és senki nem értett egyet az "oktató"-val. Gyanakodni kezdtem: lehet, hogy épp ezt akarta elérni? Tartson össze az amúgy széthúzó osztály? Ha ez volt a célja, jó irányba indult el. Minden esetre egy olyan témát dobott fel, amiről a kamaszok ok-oksági fejtegetésbe kezdtek. Megindult az eszmecsere közöttük, és nem az egymás iránt érzett gyűlölet tölti be iskolai életük. Már ez megérte. Remélem, tart még egy-két órát nekik.
Hmm... Milyen furcsa, hogy egy 17 évesekkel teli osztályban az egyenlőségről beszél valaki. Pont ez a korosztály lázad az egységesség ellen, különbözni akarnak, ki akarnak tűnni a „tömegből”.
VálaszTörlésUgyan nem vagyok pszichológus, de azért ezt a mondatot, hogy „a támadó szeretethiányban szenved....” eléggé érdekesnek tartom. Meg is fordult a fejemben, hogy ha az Ő családjából támadnának meg valakit, vajon akkor is ezt mondaná? És minden bűnözőt felmentünk, mert „szegény, csak azért csinálta, mert szeretethiánya van”?
Tudom, hogy 45 perc nem elég ezeknek a fontos témáknak a kifejtéséhez, és igazad lehet Kedves Ikamon, hogy tényleg az volt ezzel a cél, hogy egyáltalán beszéljenek erről. Eredmény: a téma megindította a „lavinát” az osztályban.