A bulizások a szülinapi zsúrokkal kezdődnek, és az ártatlan habos-babos partik pár év múlva már a piálgatós szeánszokba csapnak át. Mintha még csak most lett volna a fiam 7. szülinapi bulija és most már az A38-as hajóra akar menni a haverokkal. Én meg féltem, engedném is, mert bízok benne, hogy a nevelésébe belefeccölt energia nem veszett el, de azért alattomosan abban reménykedek, hogy elsüllyed az a fránya A38-as hajó még ma délelőtt...:-))
Mikortól is bulizzon a gyerek? Nálunk ez egy örökös téma volt. Most, mikorra már betöltötte a 17. évét érzem azt, hogy elengedhetem a házibulikba. Ennek ellenére villámcsapásként ért a szilveszteri házibuli híre. Azért erőt vettem magamon, és mosolyogva engedtem el. Remélem nem vette észre aggódó tekintetem, és mákom van hogy, nem tud a gondolataimban olvasni, mivel a detoxikálók címeit "fürkésztem". Reggelig aggódtam, és a szilveszteri koccintás se volt így az igazi. Na de reggel megérkezett a fiam. Egy kissé gyűrötten, de szalonképesen. Örültem, hogy jól érezte magát, de azért reménykedtem, egy minél távolabbi buliidőpontban.
Nagyon nehéz azt az arany középutat választani, amikor engedni is kell a gyerek akaratának, de éreztetve vele a tiltások stabil szabályainak alapjait, mintegy lehetőséget adva, hogy belekapaszkodjon, mentőövként használja a felnőtté válás zegzugos ösvényein.
Nagyon nehéz azt az arany középutat választani, amikor engedni is kell a gyerek akaratának, de éreztetve vele a tiltások stabil szabályainak alapjait, mintegy lehetőséget adva, hogy belekapaszkodjon, mentőövként használja a felnőtté válás zegzugos ösvényein.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése