Ma volt utoljára nyitva a BNV-n a korcsolyapálya. Ezt nem hagyhattuk ki, délután kimentünk korcsolyázni. Jó volt a jég, és elég kevés a korcsolyázó, ami kiváló párosítás. Óránként pár perces ábra korizás volt: lézerrel vetítettek ki alakzatokat a jégre, amin végig kellett korcsolyázni. Jó kis ötlet, a gyermekek rajongtak érte, nem utolsó sorban, hogy minden alkalommal egy nyertest is kisorsoltak. Arra a kis időre sok gyermek odacsődült az ábra zeg-zugos vonalait követve, nyerni akarván. Eddig tökéletes is volt minden, de az ábra korizásnál felnőttek is kezdtek megjelenni. Alig tudva korcsolyázni topogtak a lézersugáron. Még ez se lenne gond, de itt következett, hogy megbotolva ráestek a szorosan előttük és mögöttük haladó gyermekekre. Egy "kedves" anyuka a lányomra esett rá. Bocsánatot se kért, csak nevetett... Neki biztosan jó kis móka volt. A lányom ezt kevésbé tartotta viccesnek...
Ahogy elnéztem, még voltak a pályán korcsolyázási tudományukat fitogtató férfiak, akik karistolva a jeget ugrottak-pörögtek. Egy-két gyermeket a "nagy tudásuk" ellenére se sikerült kikerülniük. Mintha mindenki búcsúzott volna a korcsolyapályától, és teljes erőbedobással szelte a kanyarokat. Vad volt a hangulat.
Ahogy lecsusszantunk a jégről megnyugodtam: épségben megúsztuk a korcsolyázást.:-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése