Tegnap reggeltől estig a főiskolán voltam, és próbáltam figyelni az órán elhangzottakra, miközben a gyermekeimre gondoltam, hogy hogyan is fogják átvészelni a napot. Este nyolckor már teljes agymosással vergődtem haza, és a vizsgaidőszak neurotikus tüneteit kezdtem érzékelni magamon.
Otthon teljes nyugalom fogadott, csak csemetéim történeteit hallgattam végig, amit le se tudtam reagálni kimerültségem miatt.
A fiam meg is javította bringáját a haverjánál, hogy tudjon részt venni a Critical Masson. Lassan már kész felnőtt. Megkönnyebbülve konstatáltam, hogy elég talpraesett ahhoz, hogy ne kelljen mindennel szerelőhöz futnia. Ahogy elnéztem elég fáradt is volt a sok bringázástól. Végre! Éjjel nem kell ellenőrizzem, hogy ne hajnalig lógjon a neten.:-))
A lányomon látszott, hogy jól érezte magát, ezt tanúsította csivitelése a sumo birkózásáról, ahol egy kilencéves nagylányt győzött le. Nem is értettem hogyan jutott el odáig, hogy ő birkózzon. Értetlenül hallgattam, hogy mindez egy majálison történt, ahol különböző programokon lehetett részt venni, és ez volt a "sportolási lehetőség" ...Mindehhez már túl fáradt voltam. Mosolygós arca és színes pillangós arcfestése jelezte, hogy szuper napja volt.:-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése