Tegnap reggel a lányom ahogy felébredt az Anyák napi köszöntőjét kezdte el szavalni, majd átnyújtotta az iskolában készített meglepi ajándékát, egy tűpárnát és a kis köszöntőt:
"Messze sodorhat tőled az élet,
Mégis mindig gondolok reád.
Magammal hordom szent örökséged,
Megőrizem arcod mosolyát."
Máris ünnepi hangulatban leledzett, és szorgalmazta, a mozidélutánt, mintegy Anyák napi programot. Majd még elmondott egy pár verset, elénekelte az "Orgona ága" című éneket is, amit még ovis korában tanult, de szerinte ez a legszebb dal - nekem - a mai napon.:-))
A fiam dél körül kóválygott ki a szobájából, álmos ölelést kaptam tőle Anyák napjára, és jó ötletnek tartotta a mozizást.:-)) Csak este vallotta be, hogy meg is feledkezett az Anyák napjáról, csak reggel félálomban hallotta a húga produkcióját. Szóval igazi pasi a fiam. Tapasztalataim szerint a legtöbb férfi időszaki memóriakiesést szenved az ünnepi alkalmak számadásánál. Olyan mint névnap, szülinap: az teljes amnézia... És még az a sok többi ünnep...:-))
Délután a lányommal és barátnőinkkel megnéztük a "Rio" című filmet. Na ez a film nekem is nagyon tetszett. A humoros jelenetek egymást követték, kész felüdülés volt e borús napon. Érdemes volt megnézni.
A fiam a "Thor" című filmet nézte meg. Neki is nagyon tetszett, és este olyan Anyák napi bónuszként otthon megnéztem én is. Máris tudom, hogy ezt moziban is látni akarom. Kíváncsi vagyok a 3D nyújtotta élményre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése