Csillebérci kalandozás:-))

 

A Csillebérci Kalandpark (http://www.kalandpalya.com/) jó kis kalandozás gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. A lányomnak ez az egyik kedvence, ahol igazán ki tudja mászni magát. Ide is inkább a barátnőjével szeret járni, és teljes lendülettel másznak, gördülnek egymás nyomában. A különböző nehézségű pályákat kihívásnak veszik, és mikor már közelítenek a fák lombkoronái felé, akkor szokta mondani a lányom, hogy "tériszonya" van.:-)) Ezt már csak olyan "lányos" megnyilvánulásként használja, mivel mászik is tovább határozott fogásokkal, még a lába se remeg.:-))

A fiamnak is "nagyon bejön" ez a szórakozás, habár már inkább a haverjaival jár el ilyen helyekre is. Mikor még velünk jött a fiam mászni, alig bírtam lecsalogatni a fák magasan kiépített pályáiról, talán ezért is maradt meg bennem, hogy inkább a zárás előtti utolsó csapatban indítottam a lányom...:-))

Csillaghegyi strandolás

Ma voltam első alkalommal a Csillaghegyi strandon. A lányommal kettesben fedeztük fel a strand fenyőkkel beültetett zegzugos útjait, meredek lejtőit. A kis nyaralóházak elhagyatottan lapultak, de a még romos épületeken is látszott, hogy valamikor nagy nyüzsgés lehetett itt. Maga a strandrész tetszett, a szobraival, kis vízesésével, ami a sziklából tört elő. A parányi tavacska is meghitt hangulatot sugallt. A lányom is jól érezte magát, és a medence eléggé hideg vizében úszkált. Kevesen voltak a strandon, és a nagy medencében öt emberke tartózkodott a lányommal együtt. A partról figyeltem csemetém kartempóját, amikor megszólalt mellettem egy derűs bariton: "csak németek csobbanhatnak ennyire hideg vízbe".  

Mosolyogva eltűnődtem lányom esetén, amikor még alig totyogósként kivittem a Római strandra. Ott a medencék vizének hőfoka meleg, de nem bírtam a gyermekmedencébe becsalogatni. Folyamatosan a lábmosó jéghideg vizében pancsolt, és fetrengett. Már akkor is inkább a hideg vizet favorizálta.:-)) Az elején megpróbáltam rávenni a meleg vizű gyermekmedence használatára, de egy idő után feladtam. Rezignáltan álltam a lábmosó kétes tisztaságú vize mellett, amiben a lányom lubickolt. A strandolók felháborodó tekintete perzselt, hogy "hogyan is engedem meg ezt a gyermekemnek.." Azért volt egy-két szülő, aki mosolyogva nézett ránk, és megértő tekintetében szinte látni lehetett, hogy hasonló "adottságokkal" rendelkező gyermeket nevel.:-)) 

Jól telt a mai nap, annak ellenére, hogy kihagytam a csobbanást, de röplabdáztam a lányommal. Azért napoztunk is, és lazultunk - ezt azért inkább én tettem -:-))

Ahogy hazaértünk, máris indultunk bringázni a Duna partra. Oda a fiam is eljött, mivel már hiányzott egy kis mozgás neki is. Természetesen a lányommal bringázok egy tempóban, a fiam meg száguldozik a bringáján.

Mire hazaértünk már sötétedni kezdett, de azért a lányommal még lementünk egyet röplabdázni. Jól esett ez a mozgás is, és megbeszéltük, hogy esténként ezután lemegyünk röpizni, kosarazni, egy kicsit mozogni. 

Ahogy most elnézem a nyugodtan alvó lányom, ahogy enyhe mosoly húzódik meg szája sarkában, csak arra tippelhetek, hogy sok szép élménnyel lett "gazdagabb".:-)) 

Tábor - kavalkád

Befejeződött a lányom tábor-kavalkádja. Hat hetes táborozása után már kissé fáradtan várta a nagyival töltendő heteket. Elég nehéz a hosszú nyári szünetet megoldani a gyermek-elhelyezés szempontjából. Na és akkor jönnek a táborok. Még csak a napközis jellegű táborokat favorizáltuk, talán jövőre az "ottalvós" egy hetes tábort is kipróbáljuk...csakis barátnővel. 

Az iskolai táborral indítottuk a nyarat, aminek az előnye az ismerős gyerekek, a tanítónő, és nem elhanyagolható szempont az ára sem, ami csak az ebédbefizetést foglalja magába. Élménydús volt a Pünkösdfördői strandolás, a közös játékok, kézműves foglalkozások. Büszkén hozta haza a lányom az általa készített tűpárnát. Boldogan újságolta, hogy végre megtanulta a pelenkaöltést, és még meg is dicsérték alkotását.:-)) 

A következő héten drámaszakkör táborba ment a Hajógyári szigetre. Ez az egyik favorit. Tavaly is volt, és már nagyon várta. Családias környezet, ami tele volt drámaszakköri foglalkozásokkal, strandolással. Délutánonként festettek, rajzoltak. Tetszett a lányomnak, hogy sok pozitív megerősítést kapott alkotásait illetően. Igen, sokat jelent a gyermekeknek, ha a jó dolgokban megerősítést kapnak. Boldogan hozta haza a tábori alkotásait, amiket gyurmaragasztóval fel is tettünk a szekrény oldalára. A "furcsa ház" gipszalkotása is egy szép emlék, visszaadja a tábor hangulatát, és feleleveníti az ottani emlékeket. Na és ott van a csúszdapark is, ahova naponta kimentek játszani egyet.
http://johelymuhely.hu/ 

Következett a rocky tábor. Több rocky táncfigurát tanult, és a tábor utolsó napján előadást tartottak a gyermekek. Nagyon ügyesek voltak, és látszott, hogy az az egy hét is összekovácsolta a kis csapatot. Szóval itt a lányom "átrockyzta" a hetet. Tetszett is neki a temperamentuma miatt.

Na és ezt követte az úszótábor, ami az ismerős úszóoktatónő miatt volt a nyerő, mivel ő a lányom egyik kedvence. Évek óta ismeri, még ovis korából. Jó volt feleleveníteni az úszás tudását, és még új úszásmódok kipróbálására is jutott idő. Tetszett a zárt uszoda és a kis létszámú csoport. Egy délelőtt a Görzenálba mentek, hogy egy kissé megtörjék az úszás netalán már monotonnak tűnő rendszerét. Na erre külön készült a lányom, mivel nagyon szeret görizni. Ahogy elnéztem a Görzenál lejtőit egy kissé aggódva vártam a délutánt... Ez is egy szuper hét volt a lányomnak, és külön pozitívum, hogy megnyerte a rajzversenyt. Alkotását fel is biggyesztette a szekrénye falára..-))

http://www.amobauszoiskola.hu/uszotaborok.php

Következett a ZOO tábor. Ide már a barátnőjével ment. Itt a kaland kiegészült a barátsággal, a közös játékkal. Sok mindent tanult az állatokról: hogyan lehet megállapítani egy teknős életkorát, hogyan kell etetni a makit. Na erről sokat mesélt, ahogy a maki megfogta a kezét, az etetés közben. Végül utolsó nap a cirkuszba mentek. Csivitelve mesélt a vízicirkusz csodáiról, és kifejezetten kérte, hogy még egyszer megnézhesse ezt az előadást. Hm. Kíváncsivá tett, ezért megígértem, hogy a nyáron besorolunk egy cirkuszi programot.

http://www.jatek-mester.hu/?content=allatkert&subcontent=taborok&subsubcontent=zoo

Eljött az utolsó táborozási hét is, ahova szintén a barátnőjével ment: a Dagály strandi úszótábor. Elég esős időt fogtak ki, de a meleg vízben való úszás nem akadályozta meg a jó hangulatot. Itt minden nap göriztek is. Utolsó két nap a gördeszkázást is kipróbálták. Megtanulta a "piruettet" a gördeszkával. Hm. Lesz miért aggódnom.... Nem elhanyagolható a vízből való mentés oktatása, amit a lányom feltétlenül be akar mutatni rajtam a következő strandolásunkkor.:-))

http://www.jafcsakpeter.hu/portal/news.php

Most ahogy elnézem a lányom, tele van élménnyel, kikapcsolódott, és már kezdi emlegetni az iskolát. Remélem sikerült feltöltődnie az iskolai tanévre.

Íme a drámaszakkör táborban alkotott "művei":

Csónakázó délután

 

 

Ma délután a barátnőmmel csónakázni vittük lányainkat. Igazi csajos délutánt csaptunk. A lányaink eveztek a városligeti csónakázó tavon - http://www.metropol.hu/cikk/734146 - ami tele volt modern műalkotásokkal. Kihívás volt kerülgetni őket, közben a többi csónakázóra figyelni, és összehangolni a jobb- és a baloldal felé evezés technikáját. Megnyugtatóan hatott rám a mindössze 60 cm körüli vízmélység.:-)) Voltak akik kényszert éreztek a műalkotások megérintésére, amit az őr harsány kiabálása zavart meg. Sok mosolygós arcot konstatáltam a billegő csónakok zegzugos forgatagában. Kellemesen laza délután volt, és az egy óra csónakázásnyi idő szinte elröppent. Jó volt hallgatni lányaink ropogós nevetését. Azért a "szobrokat" is megcsodálták.:-))

Élményváros és kuszaságok

Egy kissé kezdek szétesni itt, a vizsgaidőszak közepén. Ráadásul még a fiamra is kell fókuszáljak az előrehozott info érettségi és vizsgái miatt. Közben a lányom is igényli a délutánonkénti és hétvégi programokat. Kezdem észlelni a fejem felett összecsapó hullámok vad moraját, miközben a tanulásra összpontosítok.

Ilyen állapotban leledzve valósággal a víz is kiver a szülinapi meghívóktól. Természetesen elmegyünk, ahogy a múlt vasárnap is Dunakeszin voltunk a lányom iker osztálytársai szülinapi zsúrján. Mindezt az "Élményvárosban" szervezték: http://www.elmenyvaros.hu/. Szuper volt minden, és a három órán át tartó játszás után a gyermekek kihozatala fél óránkba telt, nekünk szülőknek. Minden gyerek maradni akart még, hisz egy nagyon jól felszerelt játszóház: a légváraktól a trambulinokig, mini golfpályáktól a mászófalig, amit gyermek el tud képzelni, minden ott van. Na és az a rodeó-bika volt az egyik favorit. Számomra pozitívan csengett, hogy nem kellett ott maradnom, és kinn az autóban legalább olvastam a tananyagot.

Hazafelé menet szembesültem a ténnyel: női intuícióm segít a tájékozódásban. Autópálya: Nyíregyháza kontra Esztergom elágazás. Rádöbbentem, hogy nincs kiírva: Budapest. A gyengébbek kedvéért.... Megálltam középen, a fehérre felfestett sávokon. Töprengtem a helyes út kiválasztásán, miközben az autók céltudatosan haladtak el mellettem. Ráérzésre Esztergomot választottam.:-)) Sikerült hazaérnem.:-)) Még hogy nincs női megérzés!:-))

Anyák napja:-))

Tegnap reggel a lányom ahogy felébredt az Anyák napi köszöntőjét kezdte el szavalni, majd átnyújtotta az iskolában készített meglepi ajándékát, egy tűpárnát és a kis köszöntőt: 

"Messze sodorhat tőled az élet,

Mégis mindig gondolok reád.

Magammal hordom szent örökséged,

Megőrizem arcod mosolyát."

Máris ünnepi hangulatban leledzett, és szorgalmazta, a mozidélutánt, mintegy Anyák napi programot. Majd még elmondott egy pár verset, elénekelte az "Orgona ága" című éneket is, amit még ovis korában tanult, de szerinte ez a legszebb dal - nekem - a mai napon.:-)) 

A fiam dél körül kóválygott ki a szobájából, álmos ölelést kaptam tőle Anyák napjára, és jó ötletnek tartotta a mozizást.:-)) Csak este vallotta be, hogy meg is feledkezett az Anyák napjáról, csak reggel félálomban hallotta a húga produkcióját. Szóval igazi pasi a fiam. Tapasztalataim szerint a legtöbb  férfi időszaki memóriakiesést szenved az ünnepi alkalmak számadásánál. Olyan mint névnap, szülinap: az teljes amnézia... És még az a sok többi ünnep...:-))

Délután a lányommal és barátnőinkkel megnéztük a "Rio" című filmet. Na ez a film nekem is nagyon tetszett. A humoros jelenetek egymást követték, kész felüdülés volt e borús napon. Érdemes volt megnézni.

A fiam a "Thor" című filmet nézte meg. Neki is nagyon tetszett, és este olyan Anyák napi bónuszként otthon megnéztem én is. Máris tudom, hogy ezt moziban is látni akarom. Kíváncsi vagyok a 3D nyújtotta élményre.

Szombati "élmények":-))

Tegnap reggeltől estig a főiskolán voltam, és próbáltam figyelni az órán elhangzottakra, miközben a gyermekeimre gondoltam, hogy hogyan is fogják átvészelni a napot. Este nyolckor már teljes agymosással vergődtem haza, és a vizsgaidőszak neurotikus tüneteit kezdtem érzékelni magamon. 

Otthon teljes nyugalom fogadott, csak csemetéim történeteit hallgattam végig, amit le se tudtam reagálni kimerültségem miatt. 

A gyermekeim Hajógyári szigeti bringázása és majálisozása mellett a fiam Critical Mass részvétele csak hab volt a tortán. ( fotó forrása: http://extremesportok.hu/hirek.php?id=72 )

A fiam meg is javította bringáját a haverjánál, hogy tudjon részt venni a Critical Masson. Lassan már kész felnőtt. Megkönnyebbülve konstatáltam, hogy elég talpraesett ahhoz, hogy ne kelljen mindennel szerelőhöz futnia. Ahogy elnéztem elég fáradt is volt a sok bringázástól. Végre! Éjjel nem kell ellenőrizzem, hogy ne hajnalig lógjon a neten.:-))

 

A lányomon látszott, hogy jól érezte magát, ezt tanúsította csivitelése a sumo birkózásáról, ahol egy kilencéves nagylányt győzött le. Nem is értettem hogyan jutott el odáig, hogy ő birkózzon. Értetlenül hallgattam, hogy mindez egy majálison történt, ahol különböző programokon lehetett részt venni, és ez volt a "sportolási lehetőség" ...

Mindehhez már túl fáradt voltam. Mosolygós arca és színes pillangós arcfestése jelezte, hogy szuper napja volt.:-))